Emlékművek

Emlékművek Albison

Műemlék templom:

  Feltételezések szerint a XIII. század végén épült román stílusban. Arhaikus jellegét elsősorban a templom tornyának, valamint a támpillérekkel megerősített falaknak köszönheti. Különösen érdekes a ritkán alkalmazott építészeti megoldás, hogy a szentély a torony alatt helyezkedik el és román keresztboltozat fedi. A torony eredetileg 2 szintes volt és faszerkezetű körfolyosó fedte be mely az őrszemek figyelő helye volt, ugyanis a torony a megerősített hely-donjon szerepét is betöltötte. A toronyba felvezető lépcsőt a helybeliek "gyilkos folyosó"-nak hívják mivel a román kori építészet hagyományai szerint a vastag falba építették, ahol csak egy ember fér el, és ez a védők feladatát könnyítette. Jelenlegi formája a XVIII. századi átalakítások eredménye, amikor a meglévő két emeletre egy harmadikat építettek ahol a harangokat helyezték el.

  Ez az építkezési stílus ritka a mi vidékünkön, viszont nagyon gyakori németföldön, Szászországban. Ez a tény is alátámaszthatja azt a feltételezést, hogy a tatárjáráskor a falu elpusztult és IV. Béla király szászországi telepesekkel népesítette be, akik magukkal hozták az ottani építészeti eljárásokat, megoldásokat. Az is ritkaságszámba megy, hogy a templom és tornya teljes egészében téglából épült.

Világháborús emlékmű turulmadárral

  Az emlékművet 1943-ban építették és méltó ünnepség keretei között avatták fel az akkor itt szolgáló lelkész Saja Sándor tervei alapján. Az emlékmű falába beépített márványlapokra vésték fel az első világháborúban elesett hősi halottak neveit. Az emlékműről 1945-ben letörték a turulmadarat, amelyet 1990-ig rejtegettek, amikor visszahelyezték eredeti helyére. Az emlékmű akkor üresen maradt márványtábláira 2002-ben rávésték a második világháború hősi halottainak nevét is, mert 1945-1990 között ezt nem lehetett megvalósítani. Emléküket a templom belsejében elhelyezett márványtábla őrizte.

  A világháborús műemléktől pár méterrel nyugatra a millecentenárium alkalmából felállított kopjafa áll. Talapzatát a jelenlegi főgondnok, Borbély Dezső kőmüvesmester készítette betonból, a kopjafát pedig néhai Györkei István albisi fafaragó mester és népművész készítette.

Sass Károly síremléke

  - A református temetőben található Sass Károly 1848-as tábori lelkész sírja. A szabadságharc leverése után Albison találta meg a nyugalmat. A református egyház lelkipásztora lett, és 41 esztendeig hűséggel szolgálta egyházát és híveit. Itt Albison halt meg 1895 júliusában.

  - Sírja 1990 óta a március 15-i vagy október 6-i ünnepségek egyik színhelye, amikor az iskolások (de nem csak) ilyen alkalmakkor ide zarándoklanak és elhelyezik az emlékezés és kegyelet koszoruit.

Irinyi József emlékhely

  - Irinyi József albisi születésű jogász, publicista, író, műfordító és forradalmár politikus volt. Egyike volt a márciusi ifjaknak, közreműködött a "12 pont" megszövegesítésében és első kinyomtatásában. Forradalmi tevékenysége miatt halálra ítélték, de kegyelmet kapott és büntetését fegyházra változtatták, ahonnan betegen került ki. Egykori szülőházának helyén 2002-ben emlékhely épült. Ez egy jelképes falba beépített emléktábla, melyen a következő szöveg áll: "Itt állt Irinyi József - 1822-1859- szülőháza" Az emlékhelyet ugyanabban az évben, október 6-án avatták fel.

  - Ugyancsak Irinyi József emléktábla található a róla elnevezett I-VIII osztályos iskola falán, melyet az iskola névadó ünnepségén, 2001. március 19-én avattak fel.

A feszület

  Az albisi közigazgatási területen lévő Csatári erdőben található egy kb. 500 éves hatalmas tölgyfa, amely természeti műemlék. A lakosság "A Feszület" néven ismeri a rajta elhelyezett feszületről. A kommunista diktatúra idején a Csatári erdészház a megyei párt kisajátított kedvenc helye lett és szúrta a szemüket a vallásos jelkép. Ki is adták parancsba, hogy onnan le kell venni. Azóta kering itt egy szóbeszéd, hogy mindenki megjárta aki ebben közreműködött.

Irinyi József mint Albis falu nagy szülötte

  Született 1822-ben Albison, Bihar megye. Tanúlmányait Nagyváradon kezdte, majd Debrecenben és Pesten folytatta. Járt Ausztriában, Németországban, Franciaországban, és Angliában. Kűlföldi útjáról megírt egy két kötetes "Német-francia és angolországi úti jegyzék" című művet, amit a cenzúra miatt nem tudott megjelentetni magyarúl, csak németül.

  1843-ban részt vett a pozsonyi országgyűlésen.

  1844-ben a "Pesti Hírlap" kűlföldi rovata vezetője.

  1846-ban tagja a "Tízek Társaságának" a Pesti Ellenzéki körnek.

  1848 március 12-én az Ellenzéki Kör ülésén bemutatta a "12 Pont"-ot, a magyar nemzet követelései.

  1848 nyarán a Hosszúpályi-i választókerület képviselőjeként bejutott a parlamentbe.

  1848 őszén kormánybiztosi kinevezést kap a hadseregbe.

  1848 októberétől Párizsba küldik kormánydiplomáciai megbízatással, Teleki László nagykövet mellé.

  A forradalom leverése után 1849 augusztusában bújdosása közben Gráz-ban elfogták, bebörtönözték. Elősször halálra ítélték, majd Hainau várfogságra változtatta a bűntetését. Irinyit öt, testvérét Jánost pedig hat évi börtönre ítélték.

  Szabadulása után elsőként ő fordítja magyar nyelvre Beecher Stow: "Tamás bátya kunyhója", majd A. Dumas-tól a "Gyöngyös hölgy" című regényeket.

  1853-ban megjelenteti a "Béla", majd 1856-ban pedig a "Dicső Napok" c. regényeit.

  Szintén 1857-ben kiadja "Az 1790-91-i 26. Vallásügyi Törvény keletkezésének történelme" című tanúlmányát.

  Aktívan részt vesz a protestáns egyházi életben.

  Meghalt 1859 február 20-án, 37 évesen, Pesten, tüdőbajban.

  Mivel a köztudatban élt, hogy az Irinyi testvérek Albison születtek, ezért az iskola vezetője 2000 augusztusában folyamodványban kérte az emléktábla elhelyezését.

  2001 március 18-án az első albisi falunapi ünnepség keretében le lett leplezve az iskola falán elhelyezett emléktábla - Irinyi József, Albis szülötte emlékére.

  2002 március 17-én az Irinyi József Társaság alakuló közgyűlésén, Dr. Pete István szenátor mint fővédnök és Dukrét Géza mint tanácsadó jelenlétében megalakúlt a kezdeményező bizottság, Bakó Lajos-Barna mint elnök, Szabó László mint alelnök, Török Ferencz, mint titkár, akik egyben alapító tagok is a társaság bejegyeztetésének.

  Ugyanezen a napon le lett leplezve a szülőház helyén kialakított emlékhelyen elhelyezett emléktábla.

  2006 május 19-én jogi személlyé lett nyilvánitva az ASOCIAŢIA "IRINYI JÓZSEF" TÁRSASÁG, Albis 58 szám alatti székhellyel.

  A társaság megalakúlásának és működésének céljai az Irinyi József emlékének és hagyatékának méltóképpeni ápolása a telepűlésen. Kapcsolatok kiépítése és ápolása azokkal a településekkel akik hasonló tevékenységet fejtenek ki és velük együttműködni ; egy emlékszoba berendezése az Irinyi Józseffel kapcsolatos emlékekből; egy emlékpark kialakítása a megemlékezéses színhelyéűl, ahol illő módon fel kell állítani egy mellszobrot Irinyi József emlékére.

  Mindezen célok megvalósítása érdekében az alapítótagok kérik további tagok és támogatók hozzájárúlását a társaság székhelyén, vagy a 0259-459282-es telefonszámon.

  A társaság hivatalos neve: ASOCIAŢIA IRINYI JÓZSEF TÁRSASÁG

  Adószáma: (cod fiscal): 18754350, bankszámlaszám:

  (IBAN) RO46RNCB0035053663400001 -BANCA COMERCIALA ROMÂNĂ (BCR) MARGHITA jud. BIHOR